Kobayashi Ken Ichiro 1974-től

Amikor még TV-t nézni a szomszédba járunk mert csak néhány embernek volt készüléke hozzá.
Az életlen képű, fekete-fehér képernyőt néha annyian ülték körül, hogy a távolabb lévők nem is látták.

Ekkor kisgyermekként egy kis faluban apai nagyanyám rendszeresen "elcipelt" esténként megnézni a Magyar Televízió I. Nemzetközi Karmesterversenyét, amit Kobayashi Ken Ichiro nyert meg.

Ken Ichiro olyan hihetetlenül beleélte magát, hogy az máig felejthetetlen számomra.

Az azóta eltelt időben csodálatom iránta csak nőtt.
Magyarország iránti rajongása és a hazánkról való ismeretterjesztő "munkája" rendkívüli példaértékű.

Kobayashi  soha nem erőlködött, de mindig játszott.
Kobayashi a játékot mindig komolyan vette!
(Kobayashi szerettette meg velem a komolyzenét.)

Hoffman (Hofi) Géza kb 1976-tól

Számomra Ő a magyar szórakoztató ipar hőse.
Első emlékem vele az 1976-os szilveszter.
Szerintem mindent tudott a szórakoztatásról.

Sokak szerint mindössze villámhárító volt azért engedték, hogy élesen kritizálja a fennálló rendszert.

Szerintem pedig erősen szemfelnyitó volt. 
Végtelenül művelt és lényeglátóként jól feszegette a határokat. 

A rendszerváltozás utáni műveiben jövőt látó, jóslatszerű mondatai teljesedtek be.

Haláláig szókimondó volt.
Nem kivételezett pártállástól függetlenül ostorozott mindenkit, akit nem vélt hitelesnek.

Sajnos minden esetben igaza volt.
2002-ben hunyt el.

Azt, hogy a humor az élet leg fontosabb dolga, és a túlélés záloga azt tőle tanultam.

Megtanított arra, hogy a humorral párosuló irónia lehet az őszinteség alapja.

Kocsis Zoltán 1978-tól

Kocsist tízévesen láttam először a TV-ben zongoraművészként. Sokkal fiatalabbnak tűnt és eszelősen, de őszintén beleélte magát abba, amit csinált.
A Kobayashi által felkeltett érdeklődésem megerősödött a komolyzene iránt.

Kocsis élete végéig maga volt a csoda.
Munkájáról csak rajongással tudott beszélni.

Selye János 1979-től

11 éves voltam mikor az egyik vékonyka kis, puhafedeles könyvét apám a kezembe nyomta miután a mesékre panaszkodtam nagyfiúnak érezve magam.
Elsőre nem sokat értettem belőle csak dacból olvastam el.
Aztán néhány év múlva már kezdtem sejteni, hogy korszakalkotó ez a Selye.

Van néhány nagyon egyszerű, de tudományosan bizonyíthatóan működő megoldása, amit, ha beépítettünk volna az életünkben boldogabbak lennénk, jobban élnénk.

Selyét mindenki elismeri.
Rengeteg díjjal tüntették ki, de nagyon kevesen alkalmazzák módszereit.

Soha nem értettem magunkat...
Magamat sem.
Sok megoldását alkalmazhatnám...

Konrad Lorenz 1979-től

Amikor a Selye könyvet kevélyen odavetettem édesapámnak, hogy kiolvastam akkor Konrad Lorenz könyvet kaptam, ami már valamivel vastagabb volt.

Elsőre ez is unalmas volt.
Aztán néhány évvel később jött a többi könyve.

1988-ban valaki beszélt arról, hogy Konrad Lorenz náci volt. Rá egy évvel, utána néztem a Széchenyi Könyvtárban és kiderült, hogy igaza volt az illetőnek.

Onnantól többé nem olvastam a könyveit Lorenznek és még hivatkozni sem akartam rá.

Azóta eltelt jónéhány évtized és nemrég a kezembe került egy írás, ami arról szólt, hogy Konrad Lorenz miként követte meg magát nyilvánosan a náci eszmékkel való azonosulása végett.

Az osztrák sajtó számos példányában nyilatkozott megbánóan.

Az általa materialista módon leírt, sok esetben állatiasnak ábrázolt ember nagyon sértő lehet a még hozzáértőknek is.

Sokszor vizionálta az emberiség végzetét az emberiség által. 

...de az etológiában elért eredményei, az addig szokatlan kutatási módszerei vitathatatlanok.

Halála előtt zöld mozgalmár lett.

Amit tőle tanultam az az, hogy ha nem leszünk természetesebbek (természetközelibbek) akkor soha nem fogjuk megérteni az élővilágot, aminek szerves részei vagyunk.

Ő megtanított rá, hogy igen is le kell menni kutyába. csak nem úgy, ahogy azt sokan gondolnák.
Pont úgy, ahogy nem gondolnák.

Nézzenek bolondnak, nem számít.
A körülöttünk lévő élet megmentése sokkal többről szól...

Lech Walesa 1981-től

A nagy kép nem véletlen. 
(Csak így fért bele az összes jelkép.
  kb.: 1981-ből.) A régi lengyel címer sas. /Fent. /
  Walesa feje felett a modern Szolidaritás logó.
   ...és a kabátján a Mária ikon kép.

Mindez mutatja, hogy mi minden megfér az emberek fejében, egyszerre.

Walesa egyszerű ember.
A szakszervezeti forradalom idején még egyszerűbb volt.
...de nagyon érzékeny személyiség.
Érezte a többiek fájdalmát, problémáit és egyszerűen nem is akart elmenni mellettük.

Nem érdekelte őt a rendszer csak az, hogy minél több embernek jó legyen.

Ő és társai rájöttek arra, hogy sok lúd disznót győz.
Győztek.

Számomra ő a hőssé lett hétköznapi kisember, aki nem csak forradalmat csinált, de győzelemre vitt másokat is, erőszak nélkül!

A Nobel-békedíjas villanyszerelő!

Ady Endre 1982-től
Még az általános iskolában egy tanárunk mondta, hogy az Ady irányába való "szerelmét" átadja részünkre, aki vevő rá.

Addig nem érdekeltek a költők csak néhány vers.
Ady versei elsőre egyáltalán nem tetszettek.
Ráadásul rövidesen kiderült, hogy alkoholista és züllött életűvolt.

Amikor középiskolás lettem pont Ady életét kaptam feladatul. Jegyet kellet javítanom ezért felkészültem a témából alaposan.
Akkor jöttem rá, hogy egy nyitott szemű lázadó, aki hasonlóan gyűlöli a világot, mint én.

Sokan ma le komcsizzák de teljes bizonyossággal mondhatom, hogy nem volt az.

Minden normális konzervatív is kiáll a munkásság mellet.
Azokban az időkben ez kötelező is volt az akkori állapotokat figyelembe véve.

Az újságírói munkáit is ismerve tejesen biztosan állíthatom, hogy sohasem tudott megállapodni egyik oldalon sem.

Magát polgári radikálisnak tartotta.

Mindig és mindenkit kritizált, aki arra érdemes volt.

Adyval emberileg azonosulni nem tudok, de versei a mában és a mához is szólnak!

Mohandas Gandhi 1984-től
Gandhiról 1984-ig nagyon keveset tudtam. Úgy általában indiáról is.
1984 őszén Kőszegen az egész iskola (középiskola) tanulóit "átvezényelték" a moziba, ahol nem mást, mint a Gandhi című filmet vetítették.

A film többször megkönnyeztetett.
Nagy befolyása volt rám.

Feldolgozása több évet vett igénybe számomra.
Azóta is hatása alatt vagyok.

Persze már túl vagyok egy Gandhi könyvön és ezernyi tanulmányon az életéről és módszereiről.

Számomra Gandhi a kiindulási pont a politikában.

Soha senki még csak meg sem közelítette.
Sajnos!

Olyat talált ki, ami működik csak jobban kell védeni.

Az emberiség sajnos lusta logikusan gondolkodni.
A valódi racionalitás valóban Gandhinál volt.

Számomra Mohandas Gandhi az igazi politikus, egy igazi mérce, egy etalon.
Aki ezrek sokaságát bírta rá a szenvedést elviselő önuralomra a béke győzelméért.
(... és az emberek győzelméért.)

Solt Ottilia1987-től

Szerintem egy nagy Magyar emberről beszélhetünk személyében.

Szerencsém volt ismerni személyesen.

Ízig-vérig antikommunista volt!
Valódi rendszerellenes!
...és ízig-vérig értelmiségi!

1989-ben alapítótagja volt a rendszerváltónak tűnő Szabad Demokraták Szövetsége nevű pártnak és 1990-től 1993-ig országgyűlési képviselője is.
(Súlyos autóbalesetéig.)

...de sosem volt igazi politikus a szó mai értelmében.
Ami a legnagyobbak közé emeli.

1992 végére már nem tartotta magát SzDSz tagnak és 1994-ben már nem akart tovább politizálni.

Az autóbalesetből való felépülése (ami sajnos már nem volt teljes) után elindította a Wesley János Lelkészképző Főiskola szociálismunkás szakot, amelynek fejlesztésével foglalkozott egészen haláláig. 1997. február 1-én hunyt el.

Számomra egyszerre volt hős és forradalmár.
Minden mai fiatalnak tanítani kellene az ő életét!

Dr. Weninger Antall 1988-tól

Dr. Weningert a mesteremnek tartom.
Sok mindenben.
Főkép az emberségben.
Egy különösen művelt a tudományosságot mindig szemelőt tartó precíz ember volt. 
1939-ben az első jógakönyv szerzője.
Nem csak orvosként volt kiváló, de újságíróként is.
A Magyar Nemzet első munkatársainak egyikeként írt náci ellenes cikkeket Bánfalvi Szilárd álnéven.

A második világháború előtt és alatt sok embert mentett meg saját élete kockáztatásával.

 1947-től 1988-ig mellőzték, szinte mindentől el volt tiltva. 

1988-ban jelent meg Az idő partján című könyve, ami a tudományosság minden mércéjének megfelel semmi vallást, ideológiát vagy sarlatánságot nem tartalmaz, nem okkult.
Racionális orvosi szemszögből vizsgálja a dolgokat.

Dr. Weninger Antal olyan tudással volt felvértezve, amit ma kevesen tudnak.
Mindez vegyült a sugárzó emberszeretettel. 
A huszadik század örökérvényű hőse!
Sajnos kevéssé ismert, nélkülözött hőse.
Olyan példakép lehetett volna, ami manapság ritka. Talán nincs is már...

Király Zoltán 1988-tól

A politikát édesapám szerettette meg velem, de a parlament tv-ből figyelését egy Király Zoltán nevű, szakmáját tekintve újságíró.
Amikor felfigyeltem rá már országgyűlési képviselő volt.
Megelőzve a Nyers, Németh féle reform kommunistákat olyan témákat feszegetett a tisztelt házban, amiket előtte mások nem mertek.
A párthatalmi elit szóhasználatától jelentősen eltérő, szofisztikált, de az egyszeri ember számára is érthető mondandója ütős volt és komoly, létező problémákat feszegetett.

Király Zoltánt soha nem fogom elfelejteni.
Számomra ő a bátor értelmiségi mintakép.

Szabó Miklós 1989-től

Szabó Miklóssal sajnos keveset találkoztam, de számomra meghatározó volt az a néhány beszélgetés.
Történész volt.
Sokan rávágnák, hogy politikus.
Kérem higgyék, higgyétek el nekem, hogy inkább történész.
Én biztos, hogy szinte csak a történésszel beszéltem.
Kutatási területe jelentősen érintette a Horthy korszakot.
Sokszor lefasisztátva Horthyt mély, indulat és elfogultság áradt belőle.
Mindig.
Pedig tényeket mondott a nácikkal (a nyilasok rosszabbak voltak, mint a nácik) kvaterkázó, dzsentri, uri-murizáló bagázsról.

Szabó Miklós felnyitotta a szemem a történelemszemlélet sokféleségére.
Arra, hogy milyen sok irányból tekinthetünk egy ugyanazon tényre.
Utólag is köszönet érte!

Déry János

Publicista, riporter, televíziós műsorvezető, szerkesztő; végzettsége szerint gépészmérnök.
...de volt disc jockey is.
Az Ablak című műsorból ismertem meg és egyből meg is tanította számomra, hogy a média hatalom. 
Sok embernek segített a nyilvánosságon keresztül.
Amennyiben kellet rámenős, nyomulós volt.
Mindig sok-sok energiával.
...és mindig szolgált.
1992 április 29-én 41 évesen hunyt el hosszan tartó betegség utánn.

"... az újságíró felelőssége nem az, amit mond, hanem az, ahogyan értik."
  (Emlékoszlop a Dunaújvárosi Egyetemen.)

André Kostolany 1989-től

Volt szerencsém vele találkozni.
1906-ban Budapesten a Váci út 10-ben látta meg a napvilágot Kosztolányi Endreként.
Jómódú polgári családba született.
A gimnáziumot Teller Edével együtt járta.
Aztán filozófiát és művészettörténetet tanult.

1925-ben elhagyta az országot.
Későbbi életét Franciaországban, Németországban és az USÁ-ban élte.

Előbb tőzsdei szakemberként lett jómódú majd szerzőként mindezt publikálta is.
Számtalan könyve jelent meg.

Az élet azon oldalát látta, ahol a megoldások voltak, mindig mindenhez pozitívan állt. " Ha elég fiatal lennék mondjuk még csak 70 éves akkor megalapítanám az optimisták iskoláját." Mondta ezt 90 évesen.

Nagy anekdotázó volt.
Szinte minden története tanító erővel bírt.

          * Imádta Párizst, mint Ady.
          * Bemutatta azt, hogy hogyan is kell megélni a flow-t.
             Ő nem álmodta az életet, hanem élte az álmait.
             (A flow megélésében Csíkszentmihályi Mihály szociálpszichológus
               minta embere lehetett volna.)
         * ...és de nem utolsósorban bemutatta a magyar világlátást ahogy azt 
             Csepeli György szociálpszichológus tette.

Számomra az egyik leg frappánsabb mondása világított rá a kultúránk mélyén rejtező negatívizmusra:
                       " A németek megérdemlik a pénzt,
                           az angolok aratják,
                           az amerikaiak csinálják,
                           a franciák nyerik,
                           csak mi keressük."

Négy nyelven beszélt.
Azt is tudta milyen aratni, csinálni, nyerni, megérdemelni.
Egyetlen vágya nem teljesült, nem élte meg az ezredfordulót 1999 szeptember 14-én elhunyt.

Robert Capa 1989-től

Persze csak 89-ben hallottam róla először.
Később megnéztem az önéletrajzát majd, az akkor publikus fotóit (néhányat).
Igazából egy 2023-as kiállítása gyakorolt rám nagy hatást.

1913-ban Budapesten született Friedmann Endreként látta meg a napvilágot. Magyar-amerikai fotográfus, dokumentarista, fotóriporter,
haditudósító.
A XX., század egyik legjelentősebb fotógráfusa.

Azt csinálta, amit szeretett és ez a munkáin is látszott.

                              "Ha nem elég jók a képeid,
                                 nem voltál elég közel "
mondta jó néhányszor.
Bátor ember volt, talán túl bátor is.
1954 május 25-én Laoszban taposóaknára lépett és meghalt.

Engem munkái győztek meg.
Igaz, egy olyan korban élt amikor még nem hemzsegtek a haditudósítók
de a történelem jelentős sorsfordulóinál tudott ott lenni.
Ott volt és dokumentált, képei beszélnek helyette.

Dale Carnegie 1989-től

Dale Carnegie első könyve 1989-ben került először a kezembe. Meglepődtem mert a várt amerikai stílusú manager-szemlélettel homlokegyenest szembe menő, emberközpontú felfogás igencsak új volt nekünk, akkor még kapitalizmusra éhes a rendszert váltani szándékozó embereknek.
Felüdülés volt számomra is.

Nyugodtan taníthatnák egyetemeken az emberséges vezetés tudományát Carnegie-től.
Az általa leírtak a pozitív pszichológiával konvergálnak.

Krassó György 1989-től

Krassóval találkozni érdekes, erős és felejthetetlen benyomás volt.
Nem egyszerűen egyéniség, hanem egyediség volt.
Komplex gondolkodás rendszere, szofisztikált beszédmódja messze fölé emelte a kor politikusi átlagának. /Többek közt. Több nyelven beszélt. /
A párt (az-az a MSZMP) valódi ellenfélnek Őt tartotta, nem azokat, akik később megmérettethették magukat. (Ők gondosan ki voltak válogatva.)
Krassó és pártja elé mindenféle bürokratikus akadályokat gördítettek. (...és egyéb a titkosszolgálat által kitalált módszerekkel.)

Krassó valódi ellenség volt.

Talán még féltek is tőle az ostobák.

Krassó György, ha élne most korunk legjobb gerilla-marketingese lenne. A világ legjobb flashmob szervezője.
Ami persze fikció, de átlátó képessége a mai politikusi generáció fölé is emelné.
(Hozzá képest csak a szita színvonalát tudnák képviselni.)

1985-től 1989-ig a Szabad Európa és a BBC munkatársa volt. A titokban hallgatott adón csak úgy szívtam a szavait.

Az 1956-os hős eltűnt.
Eltűnt mert úgy akarták.
Egy valódi szabadságharcos példaképtől fosztották meg hazánkat azok, akik még sokan élnek. 

Kopácsy Sándor 1989-től

Kopácsy is részt vett az 1956-os forradalomban csak mivel ő már akkor nagyon tehetséges közgazdász hírében állt (már túl egy szakkönyvön) ezért a kor korifeusai úgy döntöttek, hogy szükség van rá.
A Pénzügyminisztériumban dolgozhatott.
Mindig is nagy sakkmester volt, aki nem igazán bírta a feje feletti felügyeletet. 
Alapítója lett egy al-szervezetnek a Pénzügykutató Intézetnek. (Alapításkori nevén Pénzügykutatási intézet.)
Reform nézeteivel folyamatosan próbálta tágítani a teret, megmaradt az 56-os forradalmárnak.

Igazán a rendszerváltozás után fedezték fel.
A könyvírásban jeleskedett, számtalan műve jelent meg. (Még olyan is, amiben vegyítette a közgazdaságtant az irodalommal.)

Fő elvei közt az egyik legfontosabb az volt, hogy egy ország értékmérője a sok vállalkozni akaró ember, amihez meg kell teremteni a megfelelő környezetet.
(Az anyagit!)

A legeslegfontosabb alapelvének Széchenyi István mondását tekintette:
"...a gazdaság legfontosabb értéke a kiművelt emberfő."

Sok mondatát alapszinten kéne tanítani az iskolákban.
Róla is érdemes lenne megemlékezni mint 1956-os hősünkről!

Csepeli György 1989-től

Az ELTE Szociálpszichológiai Tanszékének alapítója, egyetemi tanár, aki egyben szociológus is. Nemzetközi hírű szakember, szerző.

Sokat tett a szociálpszichológia közérthetőségért. 
Rendületlenül folytat ismeretterjesztést.
Könyvei jól érthetőek izgalmas témákat dolgoznak fel, sok új látószögből.

Tőle csak tanulni lehet.

David Ogilvy 1989-től

Ogilvy úgy csinált csodát, hogy nem találta fel a spanyolviaszt.
Egyszerűen csak szabad kezet kért a megbízóitól majd a meglévő szakmai irányzatokat vegyíteni kezdte. Persze rendkívül jó érzékkel.
Például az ismeretterjesztő reklámot addig senki nem merte ilyen bátran alkalmazni, néha több oldalas szövegekkel.
Számtalanszor hangsúlyozta, hogy a reklám fogyasztókat komolyan kell venni.
A manipulációt abszolút elutasította.
 (1911-1999)

Számomra az etikus üzlet és az erkölcsös reklám megtestesítője volt.

Elliot Aronson 1990-től

1932-ben Chelsea, Massachusetts, Egyesült Államokban született.
Pszichológus, szociálpszichológus.

Aki kísérleteket folytatott a kognitív disszonancia elméletével. Megalkotta a Jigsaw Classroom-ot, egy olyan kooperatív tanítási technikát, amely megkönnyíti a tanulást, miközben csökkenti az etnikumok közötti ellenségességet és előítéleteket.

A szakmájában minden elérhető díjat elnyert.
Mintegy különleges tudósként említik mindenhol.

Módszereit ehhez képest kevés helyen alkalmazzák.

Az iskolai nevelésnél a versenyhelyzet kiélezése révén történő állandó feszültségek problémájára kidolgozott, gyakorlatban is működő módszerei sok díjat kaptak.
 /Ehhez képest kevés helyen alkalmazzák. Ahol igen ott évtizedek alatt még kisebb iskolai atrocitás sem volt. /

Más területeken történt kutatásai, kísérletei bemutatják az emberi természet alapvető mivoltát és az emberek manipulálhatóságát.

Ilyen a több szerzőtársával megírt Rábeszélőgép című könyv is, amit én szakközépiskolai alaptanterv részévé tennék. 

Szerintem Aronson egy rendkívüli ember, akit még módszerei lassú terjedésem sem gátol abban, hogy másokon segítsen.
Mára már inkább a meglévő módszertan népszerűsítésében vesz részt, rendkívüli közérthetőséggel.
A világnak sok ilyen emberre lenne szüksége...

Jimmy Carter

James Earl "Jimmy" Carter Jr.,

A hatvanas években Georgia államban szenátor két cikluson keresztül.
1970-től pedig Georgia állam kormányzója.

Egész életében a feketék diszkriminációja és szegregációja ellen küzdött.

1976-ban a Demokrata Párt az USA elnök jelöltként indította.
Az akkor még alig ismert Carter nyert.

Kis gyermekként akkoriban a nagy gonosz, elnyomó nyugat képviselőjét láttatták velem a hatalom részéről.   

1978-ban ugyan a párt is megenyhült az irányába mivel az USA elnökeként visszaszolgáltatta a Magyar Koronát.
Majd 1979 június 18-án Leonyid Iljics Brezsnyevvel (a Szovjetunió államfőjével) közösen Moszkvában
aláírta a SALT-II nevű szerződést, amely az atomfegyverek korlátozásáról és az "atomverseny" leállításáról szolt.

Az 1978-as Camp David-i megállapodásról csak utólag tudtam Izrael és Egyiptom között, amelyben
közvetítőként vett részt.

Igazán csak 1992-ben figyeltem fel rá, amikor az egyik magyar újságban megláttam, mint egy civil szervezet képviselőjét.
Itt Magyarországon munkásruhában éppen egy ház építésében vett részt szegényeknek.
A Habitat for Humanity nevű szervezet képviseletében dolgozott sok száz órát a feleségével közösen.
Ma is tagja, támogatója és propagálója több a szegényeket segítő NGO-nak. 

Számtalan kitüntetése közt vagy pont azok "megkoronázásaként" 2002-ben NOBEL-békedíjjal jutalmazták. 

Carter szerintem egy példamutató életű ember, aki hibái ellenére is követésre méltó.

Yataro Iwasaki

1989-1990 tájékán kezdtem igazán érdeklődni Yataro Iwasaki és műve iránt.
A tisztelet már megvolt.
Az igazi információáradat aztán 1999-ben jött el, amikor az internet Magyarországon is elkezdett terjedni.

A Mitsubishi megalapítója olyan álmot valósított meg amibe a többség bele sem mert volna gondolni.

Yataro Iwasaki, szerintem a japán Meiji korszak meghatározó személyisége volt.

Mára nagyjából 220 000 embert foglalkoztat (a világon) az általa megálmodott konglomerátum.

Olyan nagy cégek vannak ebben a vállalatcsoportban mint a világ egyik legnagyobb bankja a MUFG, a világ legnagyobb üvegipari óriása az AGC, a világ egyik legnevesebb optikai és félvezetőgyártó cége a NIKON, a világ egyik legnagyobb hajózási társasága a NYK és a műholdakat, hajókat, tengeralattjárókat, turbinákat és még sok minden mást gyártó Mitsubishi Heavy Industries is...

Tokió pedig számtalan mára már műemlékké vált épületet, jó néhány művészeti és múzeumi gyűjteményt köszönhet az Iwasaki családnak.
(Nem csak Tokió!)

Számomra Yataro Iwasaki az értékteremtés, a találékonyság az innováció példamutató mestere. 

Vekerdy Tamás 1991-óta

Néhány jószándékú de hozzá nem értő ember a Waldorf módszerről, mint vallásról beszél.
Ugyan dr., Vekerdy Tamás a Waldorf módszer magyarországi megvalósítója, de sohasem erőltette azt senkire. Módszerei a józan tiszta ész és a gyermekszeretet által voltak motiválva.
Előtte senkit nem halottam az esélyegyenlőség megteremtéséről annyit beszélni, mint őt.
Módszerei egy része nagyon hasonlított a Ken Robinson féle módszerekhez.
A gyermek és a játékosság, a játék fontosságának hangsúlyozás kiemelt volt számára. 
Azt is hangsúlyozta, hogy sokkal több a tehetség, mint amennyit az oktatási rendszerek veszni hagynak.

Vekerdy tudta, hogy az igazi csoda maga a gyermek, aki majd egyszer levált minket, aki egyszer majd a helyünkre áll.

Hankiss Elemér 1994-től

A Hankiss csak így magában egy fogalom.
Hankiss maga a tudományos kérdés.
Hankiss a kíváncsiság.
Hankiss a tudásszomj.
Hankiss volt az élő prezentáció arra, hogy hogyan is kell tanulni.
Bemutatta, hogy milyen csodálatos dolog megnyílni a világra. Rámutatott, hogy mindez egy játék, egy nagyon izgalmas játék.
Mindenki lehet felfedező vagy kutató, kicsiben és nagyban is.
Ismeretetterjesztett és -tágított.
Propagálta az olvasást, és még sok minden mást.
Szociológus, filozófus és még nagyon sok minden volt.
Rendkívüli műveltséggel.
Felfuvalkodottság nélkül, közérthetően végtelen szolgálatkészen.

Sir Ken Robinson 2000-től

Aki ismeri művei alapján az mindenki az egyedi oktatási módszerekről és a tehetséggondozásról, felfedezésről beszél vele kapcsolatban.
Én csak egy szóval foglalnám össze Sir Ken Robinson tevékenységét az-az esélyteremtés.
Ő volt az, aki azt mondta, hogy mindenki tehetséges a maga módján, csak meg kell találni a benne lévő alkotóelemet.
Az alkotóelemünk pedig életünk végéig biztosítja azt, hogy szeretni fogjuk, amit csinálunk.
Persze ehhez egy olyan társadalom is kellene, ami megbecsülné az alsóbbrendű munkákat is.
(Amik most szerintük alsóbbrendűek.)
Ken Robinson egy világméretű ismeretterjesztésbe kezdett, amit haláláig folytatott.
Részese volt az angol oktatási rendszer megújításának, számtalan könyvet adott ki és a TED nevű előadás sorozat alapítója volt.

Ungvári Krisztián 2000-től

Történész.
Kutatási területe a 20. századi had- és politika történet, valamint a kommunista időszak titkosszolgálatai és az állambiztonság.
A második világháborútól máig sok mindent kutatott és tud.
Izgalmas témákba nyúlt bele, amiknek többségéről könyvet is írt. Erősen tényfeltáró és élményteli írásai jó olvasmányok.

Kassai Lajos 2004-től

   Kassai Lajos a tipikus példája annak, aki éli az álmait és nem csak álmodja az életét.
A Kaposmérői birtokán saját lovasíjjász központot hozott létre.
A lovasíjászatot saját harcművészetté hitelesíttette.
Több Guinness rekordot felállítva a lovasíjászat területén.
Szinte teljes önfenntartást, önellátást megvalósítva a birtokon.  Egy rendkívül karakteres bölcs ember.

Sudár Balázs 2022-től

Történész, turkológus, zenész.
Fő kutatási területei: a Török hódoltság politika- és művelődéstörténete, és a korai magyar történelem kérdései.
Rendkívüli nyíltsággal beszél arról, amiről még, vagy egyáltalán nem tud a történészet.
Nagyon gyakorlatias szemléletű. A leírások és a leletek alapján megcsinálták korabeli eszközökkel a honfoglaló magyarság ruházatát és felszerelését figyelembe véve a használhatóságot.
Előadásai élményszerűek, bárkivel megtudja szerettetni a történelmet.

Söpkéz Sándor
2018-óta

Sándor a Weiss család leszármazottja.
(Weiss Manfréd családjának.)
Közgazdász.
Egy sikeres fejvadász céget alapított és működtet.

Az élet ára című dokumentumfilm egyik szponzora és fő propagálója.
A rendkívüli mű Weiss Manfréd életművéről szól és a Weiss család történelmi hatásáról.
Szemfelnyitó részletességgel.

Sándor emellett nagy híve a dualizmuskori történelem népszerűsítésének.
Mindezt közgazdász szemmel.

Az együtt töltött rövid idő alatt is sokat tanultam tőle.
Nagyon-nagy megtiszteltetés volt részemre, hogy megismerhettem.